19 millió forintos vissza nem térítendő támogatást nyert el az Intalion Cégcsoport a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán. A nagyvállalati integrációs fejlesztéseiről ismert cégcsoport olyan innovatív, rugalmas szoftvermegoldáson dolgozik, ami képes a robusztus integrációs rendszerek kiváltására, egyben elérhető digitalizációs segítséget nyújthat a középvállalatok számára is.
Rugalmas, “könnyűsúlyú” integráció megvalósítása, ami gyorsítja és egyszerűsíti a közép-, illetve nagyvállalati informatikai rendszerek összekötését és szinergiáját. Ezt tűzte ki célul az Intalion Cégcsoport 2021-ben.
„Azt tapasztaljuk, hogy a nagyvállalatok folyamatosan fejlődő digitális igényeire a nagy gyártók elterjedt ESB megoldásai nem képesek naprakészen reagálni, architekturálisan elavulttá váltak. Emellett bevezetésük és fenntartásuk költséges, több tíz-, akár százmillió forintos beruházást jelent, melyet a hazai középvállalatok többsége nem engedhet meg magának, ezzel azonban jelentős hatékonyságnövelő fejlesztési lehetőségektől esnek el.
Épp ezért, a piaci igényeket felismerve, született meg egy olyan szoftveres termék víziója, ami olyan modern technológiákra épül, olyan építőkockákat használ, melyek nyílt forráskódúak, egyben biztosítják a mai kor követelményeinek megfelelő adatvédelmi, biztonsági és skálázhatósági elvárásokat a legszigorúbb szabályozói környezetekben is. A termék egyrészt szoftver, ugyanakkor részeként egy olyan módszertant is biztosítunk, mellyel mind a bevezetés, mind az üzemeltetés egyszerűbb, gyorsabb és költséghatékonyabb a korábbiaknál.” – ismertette Lenti József, cégvezető, a projekt koncepcióját.
Riba István, az Intalion technológiai igazgatója, hozzátette:
„A leendő termék a nyílt forráskódú Apache Camel platformra épül és úgy nevezett konténerizált környezetet is támogat. A projekt előzménye és mozgatórugója, az Intalion által korábban létrehozott, IBM platformon működő integrációs keretrendszer (IMS – Intalion Middleware Suite), mely, bár szakmailag számos projektben bizonyított, jelentős licenc beruházást igényelt a felhasználók részéről, illetve elsősorban SOA (szolgáltatás-orientált architektúra) környezetben működött, melyet azóta újabb architekturális koncepciók váltottak fel.
Az innováció során megvalósuló új integrációs keretrendszer open-source alapokra helyezésével alkalmassá válik a klasszikus SOA architektúrán felüli osztott, úgy nevezett microservice architektúra kialakítására, továbbá egyszerűbb használatot, pontosabb monitorozhatóságot, skálázhatóságot, stabilabb működést és jobb performanciát biztosít.
Ezek szoftver-ökoszisztémába rendezésével egy gyorsan implementálható, korszerű integrációs keretrendszer fog megvalósulni, amely nem csak az ügyfélélmény javítását vagy a belső folyamatok optimalizációját segíti elő, hanem a különböző ipar 4.0 fejlesztéseket is képes lesz nagymértékben támogatni.”
A termékfejlesztés önerőből, illetve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap által biztosított 19 millió forintos támogatásból kerül finanszírozásra.
