Ha IT innovációról van szó, az esetek jelentős többségében banki vagy telekommunikációs területen találkozhatunk vele először. Azonban az már kevésbé közismert, hogy a bank- és telco-szektor korábbi újításai közül jópárral ma már teljesen más területeken is naponta dolgozunk.
Lenti Józseffel és Riba Istvánnal, az Intalion vezetőivel, arról beszélgettünk, mit tanulhat az ipar a banki IT fejlesztésekből és melyek azok a jó példák, megoldások, amelyek alkalmazásával az ipari-kereskedelmi vállalatok komoly lépéselőnyre tehetnek szert versenytársaikkal szemben.
Tényleg a bankszektor diktálja az IT újdonságokat?
Lenti József – Nyilván nem az összeset, hiszen az ipari gyártás robotizációjához a bankoknak vajmi kevés közük van. Azonban úgy vélem, hogy a közös – ipari és banki területen is megjelenő – folyamatokban valóban élenjáró a bankszektor.
Régen a banki szolgáltatások csak a bankfiókokban voltak elérhetőek, míg mára ez egyértelműen az online térbe tolódott át. Ezzel a banki szolgáltatások abszolút IT-heavy területté váltak. A személyes ügyintézés háttérbe szorulását a Covid-19 járvány pedig még inkább katalizálta.
Tehát a növekvő ügyféligény, a szigorú biztonsági és jogi megfelelés, valamint a banki architektúra sajátosságai együttesen követelik meg az újabbnál újabb innovatív technológiák alkalmazását. Úgy vélem, ez a több oldalról érkező “nyomás” az, ami bár fellelhető számos más iparágban is, szignifikánsabban jelenik meg a bankszektorban. Ezért érezhetjük úgy, hogy a bankok diktálják az új IT megoldások trendjeit, mert nekik egyszerűen muszáj kész válaszokat nyújtaniuk a felmerülő ügyféligényekre és biztonsági kérdésekre egyaránt.
Az ügyfélélmény fejlesztése épp egy olyan terület, amit szinte az összes cég a magáénak érezhet.
Riba István – Ez a fajta “online szolgáltatásnyújtás” mára láthatóan átgyűrűzött szinte az összes iparágba, hiszen a legtöbb nagy- és középvállalatnak, ahol van komolyabb ügyfélszolgálat, már van saját appja vagy valamilyen online felülete, ahol az ügyfelek közvetlenül intézhetik az ügyeiket. Abszolút ebbe az irányba haladunk és ezeket az igényeket kell tudniuk kiszolgálni a vállalati IT rendszereknek.
Ehhez a bankszektorban például nem csak egyre kifinomultabb frontend megoldásokat láthatunk, hanem a háttérben egyre több helyen kezdik challenge-elni a meglévő monolitikus rendszereket is. Ugyanis ezek még más időkritikussági fogalommal dolgoznak: korábban nem az volt az elvárás, hogy bármikor másodperceken belül álljanak rendelkezésre, hanem, hogy a másnap reggeli nyitásra fusson le minden megfelelően.
Mára azonban, épp az azonnali fizetés bevezetésével, elvárássá vált, hogy ezeknek a rendszereknek folyamatosan up-to-date kell lenniük és folyamatos működés mellett kell abszolválni a clearinget például.
Sok helyen ezt az elvárást különféle előtét-rendszerekkel oldják meg, szó szerint körbebástyázva a központi rendszert. Ez nem újdonság, persze, régen is hasonló megoldással bővítették a core rendszerek funkcióit.
L.J. – Épp emiatt nehéz őket kiváltani, mert annyira körbe vannak fejlesztve különböző folyamatokkal. Ez okozza a problémát alapjában véve, amikor a 360°-os ügyfélnézet eléréséről beszélünk. És ez egyáltalán nem tisztán banki kérdés. Egy általános ügyfél-életút esetében – legyen szó bármilyen cégről – ugyanezekkel akadályokkal szembesülnek a szakemberek, amikor a különböző funkciókat próbálják “egy tető alá hozni” gyakran még egy komplex ERP rendszer mellett is.
R.I. – Egy-egy ilyen kiszolgáló alkalmazásban ma már elvárás, hogy minden információd, ügyleted egy helyen lásd és kezelhesd attól függetlenül, hogy ezeket a háttérben külön-külön alkalmazások látják el. Ennek teljesítéséhez a különböző middleware megoldások nyújthatnak hathatós segítséget, melyek révén gyorsabban és lényegesen alacsonyabb költségekkel köthetők össze a különálló funkciók, mindezt úgy, hogy rugalmasan továbbfejleszthetővé válik a teljes rendszer általuk.
"Összességében úgy gondolom az ügyfélélmény-fejlesztés területén - amibe beleérthetjük a folyamatos rendelkezésre állást épp úgy, mint a felhasználóbarát frontend megoldásokat - van mit ellesni a banki piac szereplőitől. Ezek a megoldások megfelelően - az adott vállalat profiljához és folyamataihoz igazítva - komoly lépéselőnyt jelenthetnek a versenytársakkal szemben."
Az ügyfélélmény fejlesztés alapvetően a hatékonyabb működésről is szól. Milyen hatékonyságnövelő megoldásokat említenétek?
L.J. – Amit szerintem fontos megemlíteni, az a kapacitásmenedzsment. A felhő szolgáltatások a konténerizációval együttesen rengeteg lehetőséget kínálnak az összes olyan vállalat számára, ahol nem egyenletes az IT kapacitásszükséglet. Ilyenek tipikusan a kereskedelmi vállalatok például.
Ha egy ilyen cégnél bevezetik a konténerizációt, akkor egy hibrid-cloud megoldással elejét vehetik a terhelt időszakokban bekövetkező fennakadásoknak, hiszen, ha épp plusz kapacitás kell, kirakhatják a konténereket a felhőbe. Ezzel megbízhatóbb kiszolgálást, magasabb rendelkezésre állást biztosíthatnak az ügyfeleiknek amellett, hogy a skálázhatóságnak köszönhetően a költségek is alacsonyabban tarthatók.
Hozzáteszem, a felhő és konténerizációs megoldások még a bankoknál is újdonságnak számítanak, de a technológia már adott hozzá. Ez egyébként pont egy olyan terület lehet, ahol az ipar látványosabb fejlődést érhet el, mivel őket nem kötik olyan szigorú szabályok, mint a pénzügyi szektor szereplőit.
Ha már a biztonsági megfelelés szóba került: IT security kérdésekben érdemes a bankszektorra hallgatni?
L.J. – A bankokat nagyon komoly előírások kötik mind IT security, mind a folyamatos rendelkezésre állás tekintetében. Egy banknál akár már néhány órás kiesés is óriási anyagi és presztízs veszteséget jelent.
Bár más iparágakban nincs ilyen szigorú szabályozás, a világ láthatóan hasonló irányba halad: a folyamatos termelés, a just-in-time ellátási láncok, a 24/7 elérhető webshopok, ha nem is olyan drasztikus mértékben, mint a bankszektor, de egyre inkább megkövetelik a folyamatos rendelkezésre állást.
R.I. – A biztonsági issue-k kapcsán nekem mindig egy sokak által ismert autóalkatrészekkel foglalkozó üzletlánc esete jut eszembe. Egy ilyen incidens világosan mutatja, mit tud okozni egy rendszerleállás és/vagy összeomlás. A boltokat be kellett zárni, vissza kellett állítani a rendszert egy korábbi mentésből…stb. Én úgy gondolom, hogy a bankok szigorúbb előírásai talán ezt tudják pluszként: ott részletesen megvan előre, mi az elvárás és miképp kell cselekedniük egy incidens esetén.
Ebből adódik, hogy felkészültebbek a bankok az ilyen esetekkel szemben?
R.I. – Van egy sillabusz, amin végigmennek. Ilyen más cégeknél is van általában, azonban egy gyártócég vagy egy SSC esetében ennek elkészítésekor nem biztos, hogy olyan mélységben kitérnek a lehetséges problémákra, mint ahogy az MNB, illetve a különböző security és best practice ajánlások teszik ezt a bankok és biztosítók esetében.
Épp ezért azt gondolom, hogy vonalvezetőként a pénzügyi szektor IT irányelveinek és best practice-einek követése hasznos és előrelátó lépés lehet más vállalatok számára is.
A másik dolog, amit szerintem minden cég esetében fontos volna átvenni, az a kétfaktoros autentikáció. Ez sok helyen még hiányzik és egy felhasználónév+jelszó kombóval bármit el tudsz követni. A bankok ebben élen járnak és ez egy olyan gyakorlat, ami fontos volna, hogy minél szélesebb körben, minél gyorsabban elterjedjen. Főleg úgy, hogy fejlesztés szempontjából egy kétfaktoros autentikáció bevezetése nem egy bonyolult feladat.
Mi jöhet még ezután? Milyen újítások várhatók?
R.I. – Szerintem a kkv szektor számára egyre több IT nyújtotta lehetőség fog rendelkezésre állni a közeljövőben. A korábbi – csak bankok és nagyvállalatok kiváltságának számító – technológiák, mint amilyen a middleware is volt, a könnyűsúlyú megoldások elterjedésével elérhetővé vállnak a kisebb cégek számára is. Az online bonyolított folyamatok és munkavégzés térnyerésével pedig még inkább szükségessé is válnak majd ezek az integrációs megoldások, hiszen egyre több funkció és alkalmazás kerül be a vállalatok napi működésébe.
Emellett az online szolgáltatások fejlesztésével áthidalhatók a kistelepülések és nagyvárosok közötti infrastrukturális különbségek. Az egy jó cél lehet, hogy azokat a dolgokat, amihez nem kell feltétlenül személyesen ott lenni, el tudjuk intézni otthonról is. Szerintem a kkv-knak ezen a területen még rengeteg kiaknázatlan lehetőségük van.
Ha pedig a nagy egészet nézzük, úgy gondolom, hogy külföldről egy csomó dolog be fog még szivárogni, ami most nincs. Gondolok itt például a különböző használati szokásokra, mint a Kínában elterjedt mobilos QR-kóddal való fizetés vagy a külföldön elérhető ún. kapuszolgáltatások a bankszektorban, melyek informatikai háttere igen komoly innovációkat igényel. De másik példának hoznám a nemzetközi tőzsdei platformok nyújtotta egyre szélesebb lehetőségeket és szolgáltatásokat is. Ezek itthon még nem általánosak és én azt várom, hogy ezekből hamarosan egyre több meg fog jelenni itthon is.
Mindent összevetve úgy gondolom, iparágtól függetlenül érdemes nyomon követni a banki IT újításokat és bátran tekinteni rájuk ötletadóként a saját innovatív fejlesztéseinkhez.
